Érettségi tételek, érettségi feladatok 2012. május Nyelvtan érettségi tételek

1., A hagyomány elve szerint írjuk az ly-os és a j-s szavakat. Ugyanúgy írjuk régies családnevekben is. Pl.: cz,y,th,ts,ch,w,tz,x,ky,gh Az eszköz vagy társhatározó ragjával leírom a nevet a hagyomány szerint, és hozzákapcsolom a kiejtés szerinti ragot. Pl.: Kossuthtal, Görgeyvel, Móriczcal, Madáchcsal, Széll-lel, Kiss-sel. 2., A kiejtés elve (ahogy hallom, úgy írom). A magánhangzókat és a [...]

A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot. A szónak két eleme van: – hangalak – jelentés Hangalak: az a betűsor  vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk. Jelentés: Az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor. A kettő kapcsolata alapján a jelentés [...]

A szavak néha torlódnak, vagyis több mássalhangzó kerül egymás mellé. Ezeket nem mindig tudjuk írásban jelölni. Teljes hasonulás: a., A mássalhangzóra végződő főnév, -val, -vel ragos alakjánál a „v” kiesik, és kettőzzük a szövegi mássalhangzót. Pl.: lappal, székkel A régies családnevekben a szövegi régies betű után közvetlenül összekapcsolom a hasonult ragot. Pl.: Kossuthtal, Madáchcsal, Királlyal, [...]

A hang keletkezése: A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a két hangszalagot, majd a szájüregbe kerül a hangképző szerveinkhez és onnan a szájüregen vagy az orrüregen távozik. A hangképző szervek: garat, hangszalagok, innyvitorla, szájpadlás, nyelv, fogak és a két ajak. A betű a hang írott képe. Ezt leírjuk, látjuk, elolvassuk, a hangot kiejtjük és halljuk. a, [...]

1., A felvilágosodás következményeként Magyarországon a XVIII. szd. végén indult meg a magyar nyelv köznyelvvé válása. Bessenyei György a Bécsben élő testőr-író szembeszáll a latin nyelv egyeduralmával. Akadémia létrehozását sürgeti a nyelvi műveltség gondozására. A jámbor című röpiratban kimondja: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén egy sem”. 2., A nyelvújítás vezető alakja Kazinczy [...]

Kommunikáció: hírközlés. Gondolatok cseréje valamilyen jelrendszer alapján. Ez a csere lehet: – nyelvi jel: írás (betűk, szavak, szószerkezetek, mondatok); lehet egy betűnek is közlésértéke (á,ú), amelyek indulatokat, érzelmeket fejeznek ki. – nem nyelvi jelek: a közlésben: kommunikáció közötti, vagy metakommunikatív eszközök. Pl.: hangsúly, mondathangsúly a mondat elején, vagy szóhangsúly az egyik lényeges szóra. hanglejtés: kétféle [...]

Kommunikáció:tájékoztatást, közlést, információk cseréjét jelenti. Célja: -   tájékoztató szerep: a feladó valamit közölni akar a címzettel, valamiről tájékoztatni akarja. -   kifejező szerep: a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni. -   felhívó szerep -   kapcsolatteremtő szerep -   kapcsolatfenntartó szerep -   kapcsolatlezáró szerep -   esztétikai szerep: gyönyörködtetés a célja. -   értelmező szerep: magáról a nyelvről a nyelv [...]