márc 08
Az emberi beszéd a kutatók szerint kb. 30000 évvel ezelőtt kezdődött. A tagolt beszéd már megfelelt a mai közlési rendszereknek. Csak következtetni tudunk arra, hogy létezett e valamilyen közös ősnyelv. Ma kb. 5000 nyelvet beszélnek. A magyar nyelv előélete kb 10000 évvel ezelőtt kezdődött. Rokoni kapcsolatainkat az összehasonlító nyelvkutatást az uráli nyelvcsaládból eredezteti. Ez az [...]
ápr 18
Hang: a beszéd legkisebb alkotóeleme. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat. A beszédhangok képzése: A beszédhangok képzésében nagy szerepet játszik a tüdő, a légcső, a hangszalagok, a garatüreg, a nyelv, a fogak, az orrüreg és a szájüreg. Ezek a hangképző szervek. Betű: a beszédhangok írásban megjelenő jelei. Fonéma: a nyelvi rendszer [...]
márc 08
A szavak néha torlódnak, vagyis több mássalhangzó kerül egymás mellé. Ezeket nem mindig tudjuk írásban jelölni. Teljes hasonulás: a., A mássalhangzóra végződő főnév, -val, -vel ragos alakjánál a „v” kiesik, és kettőzzük a szövegi mássalhangzót. Pl.: lappal, székkel A régies családnevekben a szövegi régies betű után közvetlenül összekapcsolom a hasonult ragot. Pl.: Kossuthtal, Madáchcsal, Királlyal, [...]
márc 08
Az igék kapcsolata az igenevekkel Az igék és a névszók közt átmenetet képeznek az igenevek. Igéből szóképzéssel alkotjuk őket. Fajtái: főnévi igenév (beszélni, aludni, fáradozni), melléknévi igenév – folyamatos (olvasó, nyíló), - befejezett (olvasott mű), - beálló (adandó alkalom), határozói igenév (játszva, látva, tárva) Az igenevek mondatbeli szerepe: igei és névszói tulajdonságaik következtében [...]
dec 25
Szinkrón:nyelv egy állapotát mutatja be egy időben egy helyen leíró szempontú, mindenkori jelent jellemzi/hangrendszer, szófaj/ Diakrón:A szinkrónok egymásra vetülése, történeti szempontú változás Nyelvi változás: • a nyelv folyamatosan változik kivétel a holt nyelvek • a lassú, folyamatos változást a használók nem veszik észre • ha nem változna elvesztené funkcióit Változás okai: • anyagi,szellemi életmódváltozások • [...]
feb 27
1., A felvilágosodás következményeként Magyarországon a XVIII. szd. végén indult meg a magyar nyelv köznyelvvé válása. Bessenyei György a Bécsben élő testőr-író szembeszáll a latin nyelv egyeduralmával. Akadémia létrehozását sürgeti a nyelvi műveltség gondozására. A jámbor című röpiratban kimondja: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén egy sem”. 2., A nyelvújítás vezető alakja Kazinczy [...]
márc 08
A stílus eredeti jelentése: íróeszköz. Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja. Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől, pillanatnyi hangulatától, lelkiállapotától függően) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A stílus tehát válogatás és elrendezés eredménye. Megnyilatkozásainknak mindig valamilyen célja van. Ez lehet: - ismeretek, tapasztalatok közlése, tudományos megállapítás (értelmi [...]
márc 08
A szótő a szó elsődleges jelentőségét hordozza. A szótő lehet egyszerű szó (alszik, asztal, kályha), vagy összetett (székláb, kulcstartó, szemüveg). Az összetett szó részekre bontható. Előtagra és utótagra. Mindkettő külön is értelmes, de egybeírva más jelentésű. Pl.: kis, ember – kisember A szótőhöz toldalékok járulnak. Először a képzők, ez megváltoztatja a szó jelentését, néha a [...]
márc 08
1., A szavak a beszélt nyelvnek, illetve az írott mondatnak az alkotóelemei. A világos gondolatközléshez ismernünk kell a helyes szórendet, a szótő és a toldalékok kapcsolódásait, a nyelvtani rendszert. 2., A szókészlet nagysága: A XIX. szd. második felében jelent meg Czuczor Gergely-Fogarasi János féle szótárban 110 ezer címszó szerepelt. 1962-ben megjelent a Magyar Nyelv Értelmező [...]
márc 08
A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával. Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtag + utótag. A többszörösen összetett szavak a több szóból keletkezett szavak. Pl.: vasútállomás = [...]
márc 08
A szöveg szó 1835-ben fordult elő először a magyar-német zsebszótárban. Kazinczy idején keletkezett, nyelvújítási származékszó. Az előbeszédet közleménynek is nevezzük (kommunikáció). A kommunikáció menete a gondolat megfogalmazójától, vagy a feladótól megy a szöveg a közvetítő közegen át a címzetthez. A szöveg olyan közlemény, amely a beszélők közötti kapcsolattartást biztosítja, az adott helyzetnek megfelelő tartalommal, értelmes [...]
márc 08
1., A tudomány a bennünket körülvevő világ jelenségeit, törvényszerűségét írja le és magyarázza. Mondataink szerkezete bármilyen lehet, de jobbára egyszerű mondatok és alárendelő összetett mondatok. Közülük a következtető és a magyarázó mondatok szerepelnek a tudományos munkákban. A tudományos stílus nyelve az irodalmi nyelv. A szóhasználatban a szakmai kifejezések (műszavak) nélkülözhetetlenek. Ezek biztosítják az egyértelműséget. A [...]
márc 08
A tudomány a bennünket körülvevő világ jelenségeit, törvényszerűségét írja le és magyarázza. Mondataink szerkezete bármilyen lehet, de jobbára egyszerű mondatok és alárendelő összetett mondatok. Közülük a következtető és a magyarázó mondatok szerepelnek a tudományos munkákban. A tudományos stílus nyelve az irodalmi nyelv. A szóhasználatban a szakmai kifejezések (műszavak) nélkülözhetetlenek. Ezek biztosítják az egyértelműséget. A tudományos [...]
márc 08
A beszéd és az írás legkisebb összefüggő egysége. A mondat kifejezi a beszélő szándékát, érzelmét, mondanivalójának egy részét. 1., A beszélő szándéka szerint lehet: a., kijelentő mondat: Egyszerű közlést, nyugodt hangú meg-állapítást jelent. A beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hangleejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk. Pl.: Ma este későn megyek haza. b., kérdő [...]
márc 08
Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak. A mellékmondat a főmondatnak alá van rendelve, valamelyik mondatrészét fejezi ki mellékmondat formájában. A főmondatból hiányzik egy mondatrész, arra kérdezünk rá a mondatrészének megfelelő kérdésével. Fajtái: - állítmányi mellékmondat: Olyan a ruhám, mint a tiéd. Nem az vagy már, aki voltál. - alanyi mellékmondat: Az vállalkozzon a feladatra, [...]
márc 08
Nem mondatrész értékűek, ezeket nem elemezzük, és a mondat értelmét valamilyen irányban módosítják. 1., Névelő: a névszók előtt állnak, azokat pontosabbá teszik. lehet: - határozott (a, az) - határozatlan (egy) Ha a névelő az egy, akkor hangsúlytalan, ha számnév, akkor hangsúlyos. 2., Névutó: a névszók után állva csak azzal együtt kifejezik a cselekvés helyét, [...]
máj 12
1. A jel: olyan érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Így minden jel két elemből áll: – jelölő (amit érzékelünk), - jelölt (az a tartalom, amelyet a jel felidéz) 2. A jelek közös tulajdonságai, jellemzői - érzékszerveinkkel felfoghatók, - önmaguknál többet jelentenek, - általánosító szerepűek, tehát nemcsak egyetlen [...]
márc 08
A hang keletkezése: A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a két hangszalagot, majd a szájüregbe kerül a hangképző szerveinkhez és onnan a szájüregen vagy az orrüregen távozik. A hangképző szervek: garat, hangszalagok, innyvitorla, szájpadlás, nyelv, fogak és a két ajak. A betű a hang írott képe. Ezt leírjuk, látjuk, elolvassuk, a hangot kiejtjük és halljuk. a, [...]
márc 08
1., A hagyomány elve szerint írjuk az ly-os és a j-s szavakat. Ugyanúgy írjuk régies családnevekben is. Pl.: cz,y,th,ts,ch,w,tz,x,ky,gh Az eszköz vagy társhatározó ragjával leírom a nevet a hagyomány szerint, és hozzákapcsolom a kiejtés szerinti ragot. Pl.: Kossuthtal, Görgeyvel, Móriczcal, Madáchcsal, Széll-lel, Kiss-sel. 2., A kiejtés elve (ahogy hallom, úgy írom). A magánhangzókat és a [...]
márc 08
A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot. A szónak két eleme van: - hangalak - jelentés Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk. Jelentés: Az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor. A kettő kapcsolata alapján a jelentés [...]
Legutóbbi hozzászólások